Dardzsiling (Dārjiling)
Dardzsiling Nyugat-Bengál állam egyik városa India északkeleti részén. A Himalája déli, alacsonyabban fekvő részén (Shiwalik-hegység) található, az átlagos tengerszint feletti magassága 2134 m. A Dardzsiling név a tibeti dorje („villámlás, mennykőcsapás”) és a ling („hely, terület”) szavak összekapcsolásával keletkezett, melynek jelentése: „a hely, ahol villámlik”. A Brit Birodalom időszakában építették fel a hegyi állomást (Hill Station). A gyarmati tisztviselők – beleértve az alkirályt is – minden nyáron ide menekültek a szubkontinensen uralkodó hőség elől, ugyanis itt az európaiak által is kellemesen elviselhető mérsékelt éghajlat a meghatározó.
Leghíresebb magyar vonatkozása: itt temették el Kőrösi Csoma Sándort, a híres tibetológus nyelvtudóst.
Dardzsiling világhírű a fekete teáról és a dardzsilingi Himalája vasútról, amely az UNESCO világörökségi listára is felkerült 1999-ben.
A teaültetvények telepítését az 1830–40-es évek környékén kezdték meg az angolok. A teatermelők különböző hibrideket állítottak elő, s a feldolgozást (fermentálás) követően a dardzsilingi fekete tea a világ legjobb teái közé került.
1879-ben kezdték építeni, s 1881. július 3-án hivatalosan is megnyitották a 82 km hosszú (nyomtáv: 610 mm) vasútvonalat Siliguritól (tszf. 120 m), Ghumon (tszf. 2257 m) keresztül Dardzsilingig (tszf. 2075 m).
Dardzsilingben a brit oktatási rendszerű középiskolák India más részeiből, illetve a szomszédos országokból sok diákot vonzanak napjainkban is. Dardzsiling, továbbá a szomszédos Kalimpong városa az 1980-as években egy különálló Gorkhaland (gurka) állam igényével lépett fel, bár a szeparatista mozgalom jelentősége az utóbbi években fokozatosan csökkent egy autonóm hegyi tanács felállításával. Az utóbbi években a város ökológiáját fenyegeti a környezeti erőforrások iránti emelkedő igény, s ez elsősorban a nagy turistaforgalomból ered, valamint a növekvő urbanizációból.
Dardzsiling története összefonódott Bengál, Bhután, Nepál és Szikkim históriájával. A Dardzsiling körüli területet a 19. század közepéig Nepál és Szikkim királyságai uralták időszakosan, valamint a Lepcha nemzetség (őslakosok) néhány falujával (területével).
1828-ban a Szikkimbe vezető útjukon a Brit Kelet-indiai Társaság küldöttsége Dardzsilingben eldöntötte, hogy a régió a brit katonáknak megfelelő szanatórium lenne, s 1849-ben a Társaság – némi viszályt, háborúskodást követően – ajándékba kapta a területet Szikkim királyától (Tsugphud Namgyal chogyaltól). A Brit Kelet-indiai Társaság sebésze, Arthur Campbell és Napier főhadnagy, (a későbbi Lord Napier Magdala) vetették föl, hogy alapítsanak ott egy hegyi állomást (Hill Station).
A britek hozták létre 1841-ben kísérleti jelleggel az első teaültetvényt, s ennek a sikere vezetett addig, hogy a teabirtokok rohamos tempóban kezdtek fejlődni Dardzsiling környékén a 19. század második felében. Főleg Nepálból toborozták a bevándorlókat, hogy építkezéseken, teakertekben stb. dolgozzanak.
Skót misszionáriusok vállalták az iskolák alapítását, valamint a beteggondozást, miközben megalapították Dardzsiling – későbbiekben nagyhírű – oktatási központját. A Darjeeling Himalayan Railway (Dardzsilingi Himalájai Vasút) megnyitása 1881-ben felgyorsította a régió fejlődését.
Leghíresebb magyar vonatkozása: itt temették el Kőrösi Csoma Sándort, a híres tibetológus nyelvtudóst.
Dardzsiling világhírű a fekete teáról és a dardzsilingi Himalája vasútról, amely az UNESCO világörökségi listára is felkerült 1999-ben.
A teaültetvények telepítését az 1830–40-es évek környékén kezdték meg az angolok. A teatermelők különböző hibrideket állítottak elő, s a feldolgozást (fermentálás) követően a dardzsilingi fekete tea a világ legjobb teái közé került.
1879-ben kezdték építeni, s 1881. július 3-án hivatalosan is megnyitották a 82 km hosszú (nyomtáv: 610 mm) vasútvonalat Siliguritól (tszf. 120 m), Ghumon (tszf. 2257 m) keresztül Dardzsilingig (tszf. 2075 m).
Dardzsilingben a brit oktatási rendszerű középiskolák India más részeiből, illetve a szomszédos országokból sok diákot vonzanak napjainkban is. Dardzsiling, továbbá a szomszédos Kalimpong városa az 1980-as években egy különálló Gorkhaland (gurka) állam igényével lépett fel, bár a szeparatista mozgalom jelentősége az utóbbi években fokozatosan csökkent egy autonóm hegyi tanács felállításával. Az utóbbi években a város ökológiáját fenyegeti a környezeti erőforrások iránti emelkedő igény, s ez elsősorban a nagy turistaforgalomból ered, valamint a növekvő urbanizációból.
Dardzsiling története összefonódott Bengál, Bhután, Nepál és Szikkim históriájával. A Dardzsiling körüli területet a 19. század közepéig Nepál és Szikkim királyságai uralták időszakosan, valamint a Lepcha nemzetség (őslakosok) néhány falujával (területével).
1828-ban a Szikkimbe vezető útjukon a Brit Kelet-indiai Társaság küldöttsége Dardzsilingben eldöntötte, hogy a régió a brit katonáknak megfelelő szanatórium lenne, s 1849-ben a Társaság – némi viszályt, háborúskodást követően – ajándékba kapta a területet Szikkim királyától (Tsugphud Namgyal chogyaltól). A Brit Kelet-indiai Társaság sebésze, Arthur Campbell és Napier főhadnagy, (a későbbi Lord Napier Magdala) vetették föl, hogy alapítsanak ott egy hegyi állomást (Hill Station).
A britek hozták létre 1841-ben kísérleti jelleggel az első teaültetvényt, s ennek a sikere vezetett addig, hogy a teabirtokok rohamos tempóban kezdtek fejlődni Dardzsiling környékén a 19. század második felében. Főleg Nepálból toborozták a bevándorlókat, hogy építkezéseken, teakertekben stb. dolgozzanak.
Skót misszionáriusok vállalták az iskolák alapítását, valamint a beteggondozást, miközben megalapították Dardzsiling – későbbiekben nagyhírű – oktatási központját. A Darjeeling Himalayan Railway (Dardzsilingi Himalájai Vasút) megnyitása 1881-ben felgyorsította a régió fejlődését.
Térkép - Dardzsiling (Dārjiling)
Térkép
Ország - India
India zászlaja |
A gyakran szubkontinensként emlegetett Indiát hosszú történelme méltán tette a sokszínű kulturális értékek országává. A kezdeti Indus-völgyi civilizáció, majd a fontos kereskedelmi útvonalak és az ókorban megalakult ősi indiai birodalmak fontos szerepet játszottak a szubkontinens tudományos, kulturális és kereskedelmi felemelkedésében. Két nagy világvallás, a hinduizmus és a buddhizmus, valamint két másik szintén nagy vallás, a dzsainizmus és a szikhizmus ered a történelmi India területéről, de az ország kulturális fejlődését alapvetően befolyásolta az első évezredben megjelent zoroasztrizmus, a zsidó vallás és az iszlám is. A hatalmas középkori birodalmak felemelkedésének és bukásának korát a Brit Kelet-indiai Társaság megjelenése zárta le a 18. században, és a következő évszázadban az Egyesült Királyság gyarmatosította az egész szubkontinenst. Az indiai függetlenségi mozgalommal 1947-ben vált önálló országgá; a modern India kialakulása a Mahátma Gandhi nevével fémjelzett mozgalommal kezdődött. Az ország kormányzó pártja jelenleg a konzervatív, nacionalista Bháratíja Dzsanatá Párt, a miniszterelnök Narendra Modi.
Valuta / Nyelv
ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
---|---|---|---|
INR | Indiai rúpia (Indian rupee) | ₹ | 2 |
ISO | Nyelv |
---|---|
EN | Angol nyelv (English language) |
AS | Asszámi nyelv (Assamese language) |
BN | Bengáli nyelv (Bengali language) |
GU | Gudzsaráti nyelv (Gujarati language) |
HI | Hindi nyelv (Hindi) |
KN | Kannada nyelv (Kannada language) |
ML | Malajálam nyelv (Malayalam language) |
MR | Maráthi nyelv (Marathi language) |
OR | Orija nyelv (Oriya language) |
PA | Pandzsábi nyelv (Panjabi language) |
TA | Tamil nyelv (Tamil language) |
TE | Telugu nyelv (Telugu language) |
UR | Urdu nyelv (Urdu) |